Kellesz nekem, igazság szavanCsillag vezet, és majd eljutok oda, aholnVirágok élnek, s világok égneknÉs nincs még talán minden odannRepíts, álom, mondd el a választnMely útra lép, aki helyesen választ?nnÉlni újra, s nem várni újra?nHideg szívvel árnyékba bújva, vagynSzembefordulni a széllel?nIgaz hittel, szenvedéllyel?nnEngedj tovább! Ne kelljen életemnÁldoznom, s miért a félelem, hanÚgyis utolér a hazugság szava, denNincs még talán minden odannRepíts, álom, mondd el a választnMely útra lép, aki helyesen választ?nnÉlni újra, s nem várni újra?nHideg szívvel árnyékba bújva, vagynSzembefordulni a széllel?nIgaz hittel, szenvedéllyel?nnVesd ránk szemed, Világok Világa!nÉl majd neved, Gyógyulás ViráganFöldi éltünk Hajnalcsillaga, ésnNincs még talán minden odannRepíts, álom, mondd el a választnMely útra lép, aki helyesen választ?nnÉlni újra, s nem várni újra?nHideg szívvel árnyékba bújva, vagynSzembefordulni a széllel?nIgaz hittel, szenvedéllyel?nnÁrván, állok fenn a vártánnSzélnek szabad szárnyán szállnék messze márnVirradjon rám hajnal, égnek bízott arccalnBúból tenger haddal. Gondolatim várnnOtt az én hazám, hol a hívó szóra felzeng a dalnOtt az én hazám, hol a szív és lélek egyet akarnOtt az én hazám, ahol harcol, és remél még a vér, ésnVégül célba érnnNépem hív, de nincs szava már. Távoli fény a látóhatárnKihunyóban csillagfénye, parlagon dús ős- televénynAz igazság csak halvány fény, de míg pislákol, él a reménynUtat mutat majd görbe szabja, dús kalászt hoz lelkek magja