Szívem úgy várja a csillagokatnBocsásson rám Véled álmokatnBoritaltól, ha bódul a népnNem sejti senki, ha küszöbe lépsznnVezet az út csillag alattnÉjjeli szellő hozza szavadnRabság, börtön hiába várnNem feledé, aki utunkba állnnHegynek orma, erdő torka eltakarja léptünknHoldvilágnál, csillagágynál egyszer hazaérünknOtthonunk a szél, a puszta, ünnepünk a hajnalnNapba nézünk, és remélünk, nem gondolunk bajjalnnPuha leplével az éj betakarnLéptünk neszét elrejti avarnÚj nap jő, ha pírja elérnSzabadok énekét zengi a szélnnVérben az ég, lángol a világnHegynek, völgynek mindég továbbnBujdosónak kín a létnVéget nem ér, ha útra lépnnHegynek orma, erdő torka eltakarja léptünknHoldvilágnál, csillagágynál egyszer hazaérünknOtthonunk a szél, a puszta, ünnepünk a hajnalnNapba nézünk, és remélünk, nem gondolunk bajjal